Tariceanu az úgynevezett Belina-ügyben, egy Duna-parti horgászparadicsom önkormányzati tulajdonba juttatásának körülményeit feszegető ügyben kérte a taláros testület közbelépését. A Belina-akta a szociálliberális kormánypártok és a - szerintük ellenük politikai hajtóvadászatot folytató - DNA közötti nyílt konfliktus újabb fejezete.
A Belina-akta már egy kisebb kormányválságot is előidézett a román belpolitikában, amely két miniszter lemondásához vezetett. Azért számít kényes ügynek, mert áttételesen Liviu Dragnea képviselőházi elnököt, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét is érinti.
Az ügyészség szerint Dragnea közeli munkatársai törvénytelenül játszották át a - korábban Dragnea által vezetett - Teleorman megyei önkormányzat tulajdonába a PSD-elnök által gyakran látogatott Belina horgászparadicsomot, amelyet azóta egy gyaníthatóan a PSD-elnök befolyása alatt álló magáncég bérel.
Az állam intézményei közötti alkotmányos természetű jogi konfliktus megállapítását az államfő, a kormányfő, vagy a házelnökök kérhetik az alkotmánybíróságtól: ebben az esetben a kisebbik kormánypártot, a liberális ALDE-t vezető Tariceanu vállalta magára a DNA-val szembeni "ellentámadást".
A szenátusi elnök alkotmányossági óvásában arra panaszkodik, hogy a DNA újból megkérdőjelezte egy jogszabály megalkotásának időszerűségét és jogszerűségét, holott az alkotmánybíróság egy másik hasonló esetben megállapította már, hogy ez sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. Tariceanu korábban úgy fogalmazott: a DNA ma politikai rendőrségként működik Romániában, és hamis feljelentésekre alapozva sorra távolítja el a közéletből azokat a választói felhatalmazással rendelkező politikusokat, akik szembeszegülnek a Romániát a háttérből irányító "mélyállam" akaratával.